2012. augusztus 9., csütörtök

40-42. nap: Vigyázzunk jobban a fülünkre


2012 Augusztus 6-8

mottó: "Jó volna jegyet szerezni és elutazni Önmagunkhoz..."


Hétfőn végre feladták a „csomagomat” svájc másik felén, úgyhogy vártam, hogy végre megérkezzen 24 órán belül.

Kedden munka után gyorsan haza is mentem, és tényleg ott várt a csomagocskám az ajtóban. Mivel több mint 25 kiló, így eléggé nehézkes volt becibálni a szobámba. Kicsomagolás után egy gyönyörű Fender erősítő látványa fogadott, gyorsan össze is dugdostam, hogy ki tudjam próbálni. Aztán rájöttem, hogy este már nem biztos, hogy a szomszédok nagyon örülnek ha zajongok, ezért lakótársamtól kölcsönkértem a fejhallgatóját. Egy dologban hallgassatok rám… Sose tekergessétek óvatlanul a potmétereket miközben a füles a fejeteken van… Véletlen sikerült a hangerőt majdnem maximumra feltekernem és belepöngetnem a hangszerbe, aminek az lett az eredménye, hogy a bal fülem még 20 óra elteltével is sajog… Hallani hallok vele, de fáj eléggé rendesen… Remélem egy kis pihentetés majd helyre hozza, de tanulópénz volt. Tom barátom mondta, hogy "Igen Májki ez a rock". Hát én erre csak annyit mondtam, hogyha nagyszínpadon fájdul meg az ember füle az rock, ha otthon fejhallgatóval az más tészta. Úgyhogy megállapítottuk, hogy ez a "balf*szrock"... (Aki nem tudná amúgy, kb. 17 évesen az orvosom megállapította, hogy a fülem rendkívül érzékeny és a balban már okoztam is egy kisebb sérülést annak idején, úgyhogy hagyjam abba a zenélést, vagy pedig nagyon vigyázzak rá, ha nem akarok megsüketülni). Hát a nagyon vigyázás tegnap nem sikerült, de reméljük elmúlik a fájdalom hamar. Mondjuk (lekopogom) a fülem mint a sasé (ja nem, annak szeme van :) ), majdnem azt írtam, hogy mint Beethovené de ő meg süket volt, úgyhogy inkább nem írok hasonlatot, jól hallok még, az a lényeg. Mindig mondom is amikor megkérdezik, hogy milyen a hallásom, hogy "római katolikus"... 
Amúgy az erősítő nagyon szuperül szól (a hangerőn kívül is :) ), gyönyörű hangminőséget produkál, úgyhogy örömködés van most. Kedden még volt egy „vicces” történés, ugyanis este kimentem nézelődni a teraszra, és meglepődve tapasztaltam, hogy eltűnt az összes „növény”. Kérdeztem a tulajt, hogy hát mégis mi történt, aztán kiderült, hogy délelőtt jöttek a rendőrök, és elvitték az összeset. Kiderült, hogy mivel nagyon nagyok (több mint 2 méteresek) voltak a gazok, így a rendőrök szépen kiszúrták az utcáról (pedig a 13-on lakunk). Mondta, hogy tudta, hogy ez benne van a pakliban. Csodálkozom, hogy őt nem vitték el :). Amúgy nekem nem ingem-gatyám a dolog, úgyhogy nekem ez nem érvágás, mert nem élek ilyesmikkel, de azért nevettem egy jót ezen a sztorin.

Szerdán elmentem az ebédszünetben keresgélni egy spéci cuccot a környékbeli boltokba, és az egyetem melletti Migróban mosolyogva tapasztaltam, hogy a néni, aki nem tudott angolul de értette, hogy mit akarok felírta egy papirosra annak a boltnak a címét ahol majd meg tudom venni a keresett cuccot. Kifele jövet meg kezembe nyomtak 2 szem „bonbont”, ami isteni volt. Olyan íze volt, mint otthon a Ferrero Rocher-nek, és a csomagolás rejtett 1-1 „aranyköpést” is. Az elsőben az szerepelt, hogy „Kétszer ad, ki gyorsan ad.” a másikat nem teljesen tudom szöveghűen lefordítani, de kb. azt jelenti, hogy „A csend az igazi beszélgetés barátok között”. Amúgy ez elvileg olasz csoki volt, és az aranyköpés szerepelt belül olaszul, spanyolul (hehe), franciául, németül és angolul is. Amúgy ebéd közben a prof megjegyezte, hogy Svájcban nem svájci bicskával enni milyen dolog már? Hát mondtam, hogy ez egy remek kis bicska, úgyhogy jó ez nekem :). Este volt egy kis gitározás, aztán "kimentem", pontosabban kifeküdtem a "Sziget fesztiválra" anélkül, hogy megsértettem volna a kereken 12 éve tett fogadalmamat. A fogadalom arról szól, hogy csak abban az esetben fogom a jövőben látogatni a rendezvényt, amennyiben ők fizetnek érte. Pár éve ez meg is valósult, amikor Fuchs Dani barátommal volt szerencsénk a blues színpadon játszani egy közel 3 órás koncertet nem kevés ember előtt. A modern technika (még ha néha küzdeni is kell vele) segítségével sikerült 1100 km-ről meghallgatni a Kerekes Band és a Quimby koncertet a fogadalom megsértése nélkül... 21.század... Cserébe kedvem is támadt valami pszichedelikus kesergőt írni mostanság...

Hát nem gyönyörű? A hangja meg... Majd jól meghallgatjátok valamikor valahol. :) Az erősítőmről eszembe jutott egy idézet, de inkább nem osztom meg... Majd alkalomadtán kipróbálom, hogy igaz e... :)

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése