SWE 2012

Svédországi túrázások (2012)

1.nap (Márc 7.)

Reggel korán elindultam a reptérre, természetesen még a pakolás 90%-át reggel kellett lebonyolítani, így kicsit késéssel léptem ki az ajtón. Vonattal mentem Ferihegy 1-re és onnan át busszal 2-re. Simán becsekkoltam, majd megtudtam, hogy kb 40 percet fog késni a gépem, úgyhogy volt időm bőven az indulásig. Amikor megérkeztem GBG-be, hatalmas tomboló szélvihar fogadott a reptéren. Szerencsére a reptérbusz megvárta a repülőt, úgyhogy sikerült bejutnom a városba. Matyi már a Nils Ericcsonon várt, aztán elmentünk együtt a Chalmersre. Beültünk az egyetemi kávézóba, és dumáltunk egy jó órát. Utána felmentünk Tim laborjába, ott is még beszélgettünk, aztán Matyi elindult haza, mi meg Timmel a lakásuk felé Mölndalba. Kajáltunk egy jót, aztán néztünk egy filmet meg dumáltunk, majd nyugovóra tértem.

 2.nap (Márc 8.)

 Reggel találkoztam Matyival a Södermalmsgatannál, ahonnan elindultunk túrázni a közeli erdőbe. Mivel 2 éve már láttam majdnem az egész várost, így úgy gondoltam, hogy ezt a pár napot teljes egészében a természetnek szentelem. Eleinte a cserkészutakon mentünk, aztán azt megunva nekivágtunk a terepnek. Mivel előző este leesett egy kb 10-20 centis hó, így felettébb jó és érdekes volt így túrázni Átvágtunk erdőn, mocsaron, sziklás hegyeken. Tudtuk, hogy nagyon nem lehet eltévedni, mert minden irányban kb 5 km a város. Felkerestünk pár tavat is, az egyiknél megálltunk ebédelni. Találtunk egy padot, mellette meg egy polifoam, ami nem volt elázva, úgyhogy kényelmesen ülve tudtam elfogyasztani a jéghideg borsós sülthusomat… Aztán a polifoamot visszatettük oda ahol találtuk (nyilván azért hagyták ott, hogy más is használja… Svédeknél eszébe nem jutna senkinek elvinni az erdő közepén talált dolgokat…) Folytattuk utunkat, de délutánra már kissé átfagyva, átázva meneteltünk a hegyeken át. Aztán megtaláltuk a botanikuskertet, úgyhogy bementünk és végigmentünk azon is, majd megérkeztünk a városba. Átmentünk még a Slottskogen vadasparkba, bár ekkor már komoly problémáink voltak a menéssel az egyre erősödő lábfájdalmak miatt. Megnéztük a szarvasokat, pingvineket, fókaetetést, aztán beültünk egy kávézóba. Közben én írtam Renkó cimborámnak, hogy éppen véletlen nincs e ő is éppen GBG-ben, és milyen véletlen, pont ott volt ő is, úgyhogy vele lebeszéltem egy találkozót. Matyit elkísértem a kikötőbe, áthajóztunk a túloldalra, ő hazament, én meg hajóval vissza, és elindultam GBG másik felébe. Találkoztunk Renkóval és elvitt egy olasz klubba… Nagyon feelinges volt, hogy mindenki olaszul beszélt Megismerkedtem Massimo-val, Renkó nagybátyjával, vele spanyolul kommunikáltam. Zenéltünk egy kis bluest meg flamenkót. Közben befutott egy 30 fős nagymamacsoport (ők is az itáliai vonalat erősítették természetesen). Csocsóztunk meg beszéltünk egy pár órát, aztán én elindultam hazafele hulla fáradtan. Este hamar elaludtam. Közben lemerült a telefonom, és mivel nem hoztam töltőt, így nem tudtam sehogy sem kommunikálni az otthoniakkal… 

 3.nap (Márc 9.)

Reggel felkeltem korán, tornáztam egy háromnegyed órát, majd elindultam a mai túrámra -> biciglivel az egyik közeli tóhoz (Stora Delsjön). A térkép alapján 7 km-re volt kb. a tavacska a szállásomtól, úgyhogy nem tűnt túl vészesnek a dolog. Ági bicóját megmutatta még előző este Tim, úgyhogy kb 10 órakor neki is vágtam a világnak… Eléggé hamar rájöttem, hogy ne indulj el olyan terepen előre kérdezés nélkül, amit nem ismersz, mert a tavacska tényleg 7 km-re volt, csak azt senki nem említette, hogy közben lesz 2 oltári nagy hegyecske… No hát mire feltekertem beőszült a hajam is, de sikerült és megcsináltam. Maga a tó gyönyörű volt, és mivel Matyi mondta, hogy a tavon átívelő nagy hidat nézzem meg, ezért elindultam az erdei kis földúton a híd felé… Kicsit gyanús volt, hogy a túristajelzés azt mutatta, hogy bicóval arra ne menjen az ember… Nem véletlenül, mert egy jó nagy dombról kellett lemenni a híd tövéhez kb 100 lépcsőn… Mondtam semmi baj, nem csap belém a villám, úgyhogy szépen bicigliről leszállva óvatosan alászálltam a hegyről. Mivel ugye a telóm le volt merülve erről a túráról sajnos képeket nem tudtam csinálni, úgyhogy a képekhez a netről szedek le 1-2 képet, hogy lássátok, hogy mennyire gyönyörű hely is volt (megérte a szenvedést a cangával). Tó után egy teljesen másik úton elindultam haza, és szerencsére így már sikerült elkerülni a hegyeket. Mölndalban még tekertem egy kicsit a városban, aztán hazamentem. Épp ledőltem aludni, amikor csöngetett valaki az ajtón… Ági volt Hazaért Vargas-ból egy továbbképzésről. Beszéltünk egy kicsit, aztán otthagyott nekem egy laptopot, és elment találkozni Timmel és együtt elindultak albérletet nézni, mert jöv hónapban költöznek egy másik helyre (eléggé érdekesek az albérleti dolgok a svédeknél…). Én lefürödtem, pihentem egy kicsit, aztán elindultam délután 5-re a városba, mert este megyünk afterwork-re (svédország legjobb találmánya). Matyiék-Ágiék már megérkeztek a helyszínre. Ettünk söröztünk meg beszéltünk egy jót, közben az Ágiék munkatársai eléggé sokan beestek, úgyhogy a mexikói professzortól a holland diákokon keresztül eléggé vegyes csapat jött össze. Mi mondjuk a magyar frontot erősítettük a beszélgetésben, mert amúgy is eléggé ritkán találkozunk. Szétröhögtük az egész estét, aztán hazamentünk pihenni.

 4.nap (Márc 10.)

Reggel gyönyörű napsütésre ébredtünk (pontosabban megint Ági akart ébreszteni, de a 2 évvel ezelőtti esetből tanulva inkább felkeltem pár perccel előbb, mint hogy ő fel keltett volna) Reggeli, és elindultunk a mai túrára, a szigetekre. Bevásároltunk midnen kelléket a sütögetéshez, aztán el is indultunk. Matyiékat is sikerült rávenni, hogy jöjjenek velünk, mert gyönyörű az idő, és a tegnapelőtti hónak már se híre se hamva. Saltholmenben megvártuk a hajónkat, aztán eléggé hamar elértünk Vrangöre. Túráztunk egy kicsit, de mivel mindenki éhes volt, ezért elmentünk a „beach”-re, és nekiálltunk a sütögetésnek. Az idő közben eléggé zord lett, beborult, és jó hideg volt, úgyhogy örültünk, hogy 1 órás szenvedéssel (minden fa tiszta víz volt) sikerült tüzet csiholnunk. Amúgy se volt egy utolsó dolog, mivel a mobilgrill készülék bemondta az unalmast, úgyhogy kénytelenek voltunk a husikat a nagy tüzön megcsinálni. Csináltunk lazacos-zöldséges csomagokat, meg pácolt csirkemelleket, meg fűszeres parázsbansült sültkrumplis csomagot. Hát valami isteniek voltak a hamik  Délután még mentünk egy jót, meg gyüjtöttünk kagylókat, aztán elindultunk visszafele jó átfagyva. Hazaértünk estefele, beszélgettünk még pár órát, vártuk, hogy hátha látunk sarkifényt, mivel a pár nappal ezelőtti napkitörés még éreztette hatását, de sajnos pár km-en múlt a dolog, úgyhogy lefeküdtünk aludni.

5.nap (Márc 11.)

Kelés és reggeli után Ágival bementünk a városba vásárolgatni, meg hajóztunk is egy jót, aztán a Nils Ericcsonon elbúcsúztunk mert mentem ki a reptérre. A reptérbusz iszonyatosan tömve volt, egyetlen légy se fért volna már be (1 nő le is maradt mert már nem fért fel a pakkjával). A gép persze megint késett 1 órát, de minden rendben volt a hazauton, össze is haverkodtam a gépen 2 GBG-i magyarral, Szeréna doktornővel, és a kint tanuló Botonddal  Apum kijött értem a reptérre, úgyhogy relatív gyorsan hazaértem.

Köszönöm Áginak és Timnek a vendéglátást meg a finom hamikat, meg a hospitality-t Remélem ízlett a túrórudi és a kolbász. Matyinak és Enikőnek köszönöm, hogy jöttek velünk erre-arra. Matyinak külön köszönöm a végigröhögött 2 napot, már nem is tudom hány éve nem nevettem ennyit. Nagyon jól sikerült ismét a svéd utam, remélem hamarosan megint mehetek :-)