ISR JOR 2011

Excell meeting Israel, Tel-aviv (2011)



0.-1. nap (Február 14.-15.)

Este lementem még gyorsan Esztergomba meglepni Bogyókámat. Beültünk a buszpályaudvarnál egy helyre, és elbúcsúztunk. Lekéstem a pestre menő buszomat, úgyhogy kezdett megállni bennem az ütő, mivel pesten már várt a reptértaxi. Szerencsére 10 perccel később indult egy busz újpestre kicsit kerülő úton, de legalább így csak 45 perc késéssel érek pestre, és még van esélyem a repülőt elérni… Sikeresen átszerveztem a taxit, úgyhogy végülis estére kiértem a reptérre. Zsófiék már ott voltak. Becsekk aztán indultunk. Hajnalban szálltunk le Izraelben. Eléggé nehéz bejutni az országba, úgyhogy jól kifaggattak, hogy hova megyek kihez és miért. Elhitték, hogy oda megyek ahova megyek, úgyhogy kaptam a pecsétet, és beléphettem az országba Taxival elmentünk a szállodáig, kb hajnal 3-4 körül értünk oda. Reggel 7-8kor meg már indultunk is ugye a Holt tengerhez. Mondták a szállóban, hogyha akarunk, akkor mivel már kész a szobánk elfoglalhatjuk. Szuper! Felmentünk, hogy legalább egy 2 órát aludjunk. Aztán fél óra múlva jött a telefon, hogy igenám, de akkor ki is kéne fizetni ezt a „plusz napot”… Mivel már nagyon eltettük magunkat, így úgy határoztunk, hogy sürű káromkodások közben kifizetjük lent a plusz napot. (Fél órával ezelőtt ilyenről nem volt szó, hogy ezért felszámolnak plusz egy napot…) No mind1, de legalább volt reggelink. Reggeli után a szálló elől indultunk a kisbuszunkkal. Elmentünk Jeruzsálembe először is, ahol gyorsan megnéztük a várost, az olajfák hegyéről, aztán mentünk tovább a Holt tengerhez a sivatagon keresztül át Ciszjordániába. Megálltunk természetesen Qumran oázisnál egy kicsit, ahol megtalálták a Holt tengeri tekercseket. Aztán lementünk a világ legmélyebb szárazföldi pontjára a tengerparton  Fürödtünk egy jót. Hát leírhatatlan az érzés. Lebegni a tengerben, köröttünk meg a sivatag. Pár óra pancsolás-iszapolás után visszamentünk Jeruzsálembe, hogy közelebbről is megnézzük az óvárost. Megnéztük az arab negyedet (hát a nyolcadik kerület ahhoz képest rózsadomb békés polgárokkal…) A siratófalat, és természetesen a golgotára is felmásztunk a stációt követve, és megnéztük a Szent sír templomot. Jó kis labirintusos hely, tele idiótákkal, de amúgy gyönyörű. Egy pappal kicsit összevesztem, mivel én épp Jézus balzsamozóhelyénél voltam kicsit átszellemülve, erre jött egy pap, és szó szerint mindenkit kilökött a templomból, merthogy „kezdődik a mise”, és engem is fellökött… Dühömben, hogy pont egy ilyen helyen ilyen emberek vannak, kimentem a labirintusból, és átmentem az arab negyedbe ismét. Ott összehaverkodtam egy iszlám ürgével, akivel eléggé mély filozófiai vitába kerültem Fél óra múlva csörgött a telefonom, hogy mindenki engem vár, úgyhogy menjek vissza a csoporthoz. Mentünk tovább a zsidó negyeden keresztül, és megnéztük az érdekesebb helyeket, majd sötétedés után elindultunk vissza Tel-avivba. A lábunkt lejártuk, és egy biztos. Jeruzsálem egy gyönyörű hely, amit egyszer mindenképpen érdemes megnéznie az embernek életében, de fel kell készülni a nem mindennapi látványra, amit a gépfegyveres tolongó-üvöltöző-lökdösődő emberek okoznak… Az biztos, hogy nekem hirtelen sok volt az élmény, de idővel megszépültek az emlékek, és ha ma kérdeznék gond nélkül bólintanék, hogy igen, mehetünk újra Jeruzsálembe. Mondjuk a kontraszt hatalmas az országban, hogy Tel-aviv egy gyönyörű „nyugateurópai” jellegű világváros a felhőkarcolóival pálmafáival, és szép utcáival. Odébb menve 80 km-t már tolongó gépfegyveres emberek, éneklő zsidók, és mindenféle kétes alakok mászkálnak, onnan még 20 km-t haladva Ciszjordániába érve meg a sivatagban a berberek egy szál gatyában hajtják a kecskéket a domboldalon hazafele a lemezekből összetákolt viskójuk felé… Európai gyomornak jó érzés ezek után hazatérni a kényelmes ágyba az biztos… Este hazaérve lementem a tengerpartra egy üveg ihatatlanul édes izraeli borral és néztem a vizet, meg a csillagokat.

2.nap (Febr. 16.)

Bementünk az egyetemre, ahol a mai nap folyamán a tanulásé volt a főszerep, különböző előadásokon vettünk részt. Délben az egyetemi klubban ebédeltünk, aztán estig tartottak az előadások. Érdekes, hogy az egyetemen minden épület, de még a parkok is valakiről el vannak nevezve. Olyan illetőkről, akik támogatták a nevüket viselő komplexum elkészítését anyagilag… Nagyon összetartó nép ez, a világ más tájain élő zsidók küldik haza ládaszám a manit, hogy épüljön egy új épület, vagy épp egy kaktuszos kert ami szép… Este a szállodához közeli étteremben vacsoráztunk a többiekkel.

3.-4. nap (Febr. 17.-18.)

Reggeli után a szállodának a tengerpartra néző tárgyalótermében folytatódott a szakmai megbeszélés. Estig tartott, majd este egy kikötői étteremben vacsoráztunk mindenféle finomságokat, majd elindultunk a reptérre, mivel hajnalban indult a repülőnk, és tudtuk hogy macerás lesz a kijutás az országból. Tényleg így lett. Pár óra reptéri szenvedés után megpróbáltunk bejutni a becsekkoló kapuhoz. Csak előtte még jön a vallatás. Körbeálltak minket, és hol voltunk, kivel találkoztunk, kivel beszéltünk, adtak e valami ajándékot kérdésekkel bombáztak minket. Miután sikerült meggyőznünk őket, hogy nem vagyunk terroristák, csak egyszerű kutatómérnökök, akkor sikerült átvergődni a becsekkhez. Ott elvették a 10-es kulcsomat, merthogy szerintük azzal szét tudnám szerelni a repülőt… Hát mondom jah. Jó ideges voltam, mert az a kulcs már sokszor segített motorozás közben, nem utolsó sorban egy marhadrága példány volt… Kicsit már örültem, hogy hazajutunk hamarosan, mert ez a kulturális különbség azért kissé megviselte a lelkemet.

Az útért köszönet mindenkinek. Izgalmas és kalandos volt, de bármikor újra belevágnék, mert a gyönyörű helyek, és az isteni ételek kárpótoltak minden egyébb attrocitásért. Arra rájöttem, hogy nem hülyék ezek a zsidók, hogy kitalálták a kóser étkezést, mert iszonyatosan logikus és nagyon is egészséges… Már csak a kajáért érdemes kimenni Meg persze a holt tengeren való lebegésért meg Jeruzsálemért is…


























































































Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése