2012 október 29 – november 4
mottó: „Lehet, hogy az alkohol az
ember legnagyobb ellensége, de a Biblia azt mondja, szeresd az ellenségeidet…”
Megint elrepült egy újabb hét, és
már a novembert tapossuk ezerrel. Munkáról vagy jót, vagy semmit, úgyhogy csak
annyit mesélek, hogy a héten volt egy pár órás tárgyalás a professzor úrral, és
egy röpke alkudozás után következő hét elején derül ki, hogy mi lesz a jövő
zenéje (ha a mayák mégis tévedtek). Ebből kifolyólag otthoni
tanáraimmal-főnökeimmel is beszéltem pár órát, hogy ki hogyan képzeli el a jövőt,
és ezúttal is szeretném megköszönni, hogy otthonról mindenki támogat a
világbéke fele vezető útban. Amúgy csak agyleszívás és fárasztás volt a jó
híreket leszámítva.
Hétfőn este ennek örömére főztem egy
nagy adag forralt bort. Mókás, hogy nem nagyon tudják itt, hogy mi az a fahéj.
Amikor nagy nehezen elmagyaráztam a boltban a fickónak, hogy ugyan az, mint a
reggeli fahéjas pehely, csak pehely nélkül, közölte, hogy jövő héten lesz
pehely :D Mondtam, hogy az szuper, de nem, nekem nem a pehely kell, hanem csak
a por, ami rajta van. A pehelyről leszedegetni mikroszkóp alatt a
fahéjszemcséket annyira nem buli. Odavitt az őrölt fokhagymához, hogy akkor
ezek szerint ugyan ez kell nekem, csak fahéjas ízesítéssel? Mondom úgyvan koma!
Mondta, hogy náluk majd esetleg karácsony környékén lesz, de próbáljam meg a
Migrót, amúgy esélytelen, és ő kért elnézést, hogy ez itt nem common stuff.
Vicces, mert azóta is ahányszor megyek vásárolni az ürge mindig mosolyogva
mondja, hogy „fahéj még nincs, de majd lesz” :)) Hazaérve első főzésnél
sikeresen sütőport borítottam a szegfűszeges alaplébe vaníliás cuker helyett,
úgyhogy mondtam magamban, hogy nem is kezdődhet jobban a hét… :) Éjszaka
kimentem a teraszra kicsit bámulni a teleholdat, hát még mindig gyönyörű, csak
hát megvannak a hatásai is. (Nem, még nem nőtt ki a szőröm teljesen tőle).
Kedden megkínáltam a melós
laptopot egy pohár teával, de szerencsére túlélte. Este pedig gitározgattam, és
sajtot ettem, bort ittam, és pozitív sugárzást gyűjtöttem magamba.
November elseje több szempontból
is érdekes nap volt. Első körben érdeklődve konstatáltam, hogy Bern kantonban
nincs szabadnap. Ünnep itt is, csak épp dolgozni kell. Kiderült, hogy
kantononként máskor vannak az éves piros betűs napok, és mivel Bern protestáns
kanton, így itt ünnep, de munkaünnep. Bezzeg a katolikus Luzernben… Mondjuk
éves szintre lebontva kb pluszminusz 1 napban minden kantonban ugyan annyi a
pihi.
Péntek este Ausztráliával és Magyarországgal
tárgyaltam szombat reggelig, úgyhogy a szombatom fele elment pihenéssel.
Délután megszereltem a bicómat végre. Kerékcsere, új gumik. A kölcsöncangáért köszönet Ulmas kollegának, de nem tudom miért, iszonyat nehéz azzal közlekedni, úgyhogy most öröm boldogság, hogy a saját cangám új fényben tündököl (jó régi a canga, de most már majdnem minden elromló alkatrészt kicseréltem rajta, úgyhogy remélem, hogy most évekig boldogít). Az este folyamán főztem 12,5
liter ragu levest a változatosság kedvéért :) Éjszaka pedig a világmegváltó terveket szövögettük két pajtásommal, már a tervek megvannak, csak meg kell őket valósítani...
Vasárnap pihengettem, és
felvettem egy új nótát is a délután folyamán, és megkóstoltam Gábortól kapott
Nyakas Budai Kadarkát (köszönöm, nagyon fincsi).
Itt lehet meghallgatni a vasárnap
délutáni Rory Gallagher feldolgozásomat:
 |
| A Gurten, és a háttérben meg már az alpok... |
 |
| Gyönyörűek a hegyek amikor tiszta az idő |
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése