A világjáró tudós élete Isten kezében van...: 159-165. nap: Agyhaláltábor v2, karácsonyi parti, afrikai lakoma...

2012 December 3-9

mottó1: „A sors hajlamos tökéletesen jelentéktelen napokat kiválasztani a jelentős fordulatokhoz…”

mottó2: „A legfontosabb találkozásokat a lelkek előre megbeszélik egymással, amikor a testek még nem is látták egymást…”

Hétfőn elmentem aktiválni a simkártyámat a városközpontba, a szakadó hóeséssel nem törődve, szerencsére fél perc alatt megvolt az egész procedúra. Ígértem egy bejegyzést a Svájcban való telefonálásról is, de arra még várni kell kicsit, mert ismét sok dolog történt a héten. Matyi hozott nekem délután olasz gombás őzpörköltet ilyen fehér kukoricapuliszka szerű körettel. Nagyon fincsi volt :).

Szerda este volt egy pár órás tárgyalásom a professzor úrral a tudomány világáról, úgyhogy meglehetősen fáradtan estem haza 8 után, megint kaptam hárommilliónyi tennivalót…

Csütörtökön próbáltam regenerálni az agysejtjeimet, este pedig tartottunk egy karácsonyi bulit a tanszéken, mivel szépen lassan majd mindenki hazaszállingózik karácsonyra. Sokan sütöttek-főztek a saját nemzetüknek megfelelően különféle étkeket. Volt japán, kínai, perzsa, cseh kaja. Kellemesen telt az este, majd hazaérve megint beleszaladtam az éjszakába egy kellemes beszélgetésnek köszönhetően, de legalább a kedvem ismét kivirágzott.

Pénteken belefutottam a nagykésbe, miután adtam egy autogramot a kora reggeli órákban… Úgy volt, hogy délután tartanom kell egy fél órás előadást a szokásos péntek esti csoportszemináriumon. De mivel kaptam kettő teljes mértékben új témakört még szerda este, amikhez kb. annyi közöm van jelen pillanatban, mint a harangöntéshez, így mondtam a professzornak, hogy természetesen megtartom én, de esetleg mi lenne, ha egy héttel később kerítenénk rá sort, mert akkor addig kicsit utána tudnék olvasni a dolgoknak. Vigyorogva dörzsölte a tenyerét, hogy ez nagyon jó ötlet, mert akkor tarthatok majd egy 60 perces előadást a fél óra helyett, hiszen jól elmélyülhetek a témában a következő hét alatt (miközben dolgozok a laborban, írom a prezentációt, mérek a mikroszkópon, és fejen állok…). Amúgy ez szerintem előre így volt tervezve, mert mindenki sejthette, hogy fél nap alatt (amennyim lett volna az egész új témákra), nem lehet elolvasni és megtanulni kb. 2000 oldalnyi szakirodalmat angol nyelven…

Szombaton elmentem a vasútra beszerezni egy „diákigazolványt” (majd erről is külön blogbejegyzés), meg feltöltöttem a SIMkártyámat. Délután Christiannal, és Sarah-val elmentünk korizni, majd este átjött Artur és Dounia és csináltunk egy jó kis fondü partit. Megtanultuk, hogy már az alapjáraton is teljes mértékben perverz fondü még durvább, ha az ember cseresznyepálinkába mártogatja a kenyerét, és utána a forró sajtba…

Vasárnap reggel elmentem Fribourgba Matyihoz. Megnéztük-körbejártuk a várost, bementünk a katedrálisba is, majd főztünk afrikai erősPistát, meg afrikai kaját. Előételnek sült banánt ettünk a frissen elkészített erősPistivel (van külön sütő-főző banán, ami nem olyan édes, mint az otthon megszokott). Főételnek csirkét csináltunk (mogyorókrémes, habanero paprikás, fokhagymás, hagymás, gyömbéres lében), köretnek meg fufu-t (ilyen elasztikus tésztaszerű nyugatafrikai köret), gombo-t (no, ez egy általam sosem látott zöldség, megfőzve nagyon mókás, mert ilyen zselés, nyúlós levet enged), meg afrikai babot. A hatalmas (és jó csípős) étkezés után még orosz almatortát ettünk. Amúgy megtudtam, hogy afrikában esznek mindent, kutyát, patkányt, stb… Este Matyi kivitt az állomásra kocsival, aztán hazajöttem. Matyinak adtam karácsonyra egy adag szegedi édes nemes paprikát, bár kiderült, hogy még van egy kis tartalék magyar paprikája :). Én kaptam egy jó adag erőspistát, meg egy zenei cd-t, amin ő zenél :) Jövő héten megnézem amint lesz időm. Nagyon szuperül sikerült ez a mai nap, úgyhogy ezúttal is köszönöm Matyinak a kirándulást, meg a finom kajákat. A vonat késett egy icipicit (ami ugye itt nem divat), és menet közben bemondták 3 nyelven is, hogy mennyi a késés, és hogy elnézésünket kérik… Amúgy Fribourg szép városka (kb 30-ezren lakják), jó dombos, úgyhogy itt bicóval annyira nem lenne mókás a játék. Az emberek kicsit „pestiesebb”-en néznek ki mint Bernben, ami nem teljesen biztos, hogy jó, de hát ez ilyen. Matyi mondta, hogy kb. a 80%-a a népnek franciául beszél, amúgy meg minden franciául is van kiírva. Jó mozgalmas hétvége volt, és jövő héten rengeteg szenvedés lesz a munkával, úgyhogy pihengetek, és várom a szép Álmokat.