2013. március 7., csütörtök

Lassan felolvad a jég..


2013 március 4-6

mottó1: "A képzelőerőnk kegyetlenebb bármely rabtartónál."

mottó2: "Bolondos vagyok. Nem tagadom. Szeretek záporban ugrálni, szeretem csavarni a hajamból az esővizet. Mint a vademberek. Legalább nagy ritkán kiugrani a civilizációból."


Hétfő este letargikus hangvételű pszichedelikus gitározással boldogítottam a szomszédságot, egy kellemes sör társaságában, majd Samu barátom hívott, hogy éppen most ért Bernbe és van e kedvem összefutni vele. (Samu cimborámat még egyetemista éveimből ismerem, egyetem környéki kultúrintézményekből, blueskoncertekről, művészetekvölgyéből. Pár éve ő is Svájcban lakik a családjával, de csak most tudtunk először összefutni.) A városban találkoztunk egy pizzériában, beszélgettünk pár órát aztán hazatekertem hajnalban. Jó volt Samuval összefutni, remélem majd máskor is lesz rá mód.

Kedden meló után elmentünk korcsolyázni az állatkert melletti pályára, mivel ahova eddig jártunk, az a helyszín bezárt múlt héten. Sajnos ez is be fog zárni a hét végén, úgyhogy még kihasználjuk a lehetőséget ameddig lehet. Mitrát megtanítottam korizni. Volt már a lábán korcsolya, de még soha nem tanították, úgyhogy itt volt az ideje. :) Hihetetlenül gyorsan tanul, úgyhogy 2-3 óra után már egészen szépen ment neki. Jó tanítvány :) Kori után átmentünk hozzánk, aztán csináltunk egy fondüt Christiannal meg Mitrával. Fondü készítés közben megtudtuk, hogy a kedd az nem egy jó nap... Azt hittem, hogy ez egy jó nap a vacsorázásra ugyan úgy, mint a többi. Aztán ki lett egészítve, hogy a kedd az nem egy jó nap a bulizásra. Hát mondom még jó, hogy a vacsorázás az nem bulizás :) (Svájciaknak nem sok fogalmuk van a bulizás szó jelentéséről. Szerintük ha este páran együtt leülnek vacsorázni, akkor az az év bulija :D. Jöjjenek el most pénteken vagy szombaton este velem azt meglátják a velejét a szó szószoros értelmében vett jelentésének). Úgyhogy a helyiekre való tekintettel az "oltári bulizást" abbafejeztük a kritikus 11 óra magasságában, aztán mindenki lábujjhegyen hazaosont aludni.

Szerdán munkálkodás volt, meg tanítottam, aztán este egy kis gitározás után hamar be is dőltem aludni az ágyikómba.

A mai csipetcsapat

Készül a finom fon dűűű

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése