2012 augusztus 31 - szeptember 2.
mottó:"Ha azt mondják nekünk, hogy romantikusak vagyunk, hogy javíthatatlan idealisták vagyunk, hogy a lehetetlent képzeljük el, akkor százszor is azt kell felelnünk: "Igen, ilyenek vagyunk."
No most csak egy nagyon rövid helyzetjelentésre van idő:
Pénteken is majdnem este 8-ig bent kellett lenni a laborban, ami már kicsit húzós volt a tegnapi este 9 után... De hát az élet az kemény. Éppen ezért miután végeztünk, a szemerkélő esővel nem törődve elmentünk bevásárolni Viloval, majd kimentünk a "Nagy lehetőségre". Sörözgettünk és beszélgettünk, majd már majdnem amikor indultunk volna haza, jött egy sms Julcsitól, hogy most indulnak felénk a párjával, úgyhogy találkozzunk. Hát ebből az lett, hogy majdnem reggelig beszélgettünk velük. Amúgy, hogy mennyire kicsi a főváros azt az is reprezentálja, hogy rengeteg kollegával futottunk össze az est folyamán teljesen véletlenül. Lekéstem az utolsó vonatomat, úgyhogy Vilonál aludtam.
Szombaton elmentünk bevásárolni, majd otthon nagy kínszenvedések közepette (a kezeim még nem teljesen a legjobbak, sőt ez még enyhe kifejezés rájuk) főztem egy jó nagy adag ebédet, majd pihengettem. Éjfélkor jött egy sms Julcsitól, hogy na akkor menjünk ma is bulizni, de mondtam, hogy ma pihengetés van a műsoron, mert néha az sem árt.
Vasárnap elkezdtem kicsit gitározni a fájdalmakkal nem törődve, hiszen jövő szombaton lesz az első koncertem, igaz ez csak félhivatalos koncert lesz, mivel egy házibuliban kell majd zenélnem a saját műsoromat, meg kísérni kell egy orosz bluesénekes hölgyet, meg egy másik srácot. Érdekes és izgalmas lesz, csak a kezem bírja a szántást...Vasárnap délután-este szokásos módon otthonragadt pajtásokkal ütöttük el az időt nevetgélve.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése