2012. szeptember 18., kedd

75-82.nap: visszajött a nyár



2012 Szeptember 10-17

mottó: „Hiába tudja az ember, hogy amit tesz, az őrültség. Attól az még őrültség marad…”

Hétfőn munka után hazamentem, majd megcsináltam életem első racklettjét. (Egyszer már csináltunk karácsonykor hasonlót Apával, de ahhoz sima trappista sajtot használtunk). A racklette egy isteni svájci sajt, ami natúr is nagyon finom, de az igazi élményt és ízorkánt akkor okozza az embernek, amikor megsütve fogyasztjuk. Pároltam zöldségeket, beszórtam őket finoman zöldfűszerekkel és egy kis cayanne borssal, majd jó vastagon rávágtam Racklette sajtot, és az egészet meggrilleztem. Hát az élmény valami fantasztikus, és leírhatatlan.

Kedden munka után találkoztam Zolival, és a szakadó esőben kimentünk Belp-re (az az itteni „ferihegy”) megnézni a repteret. Érdekes volt, hogy a reptérre vezető „főút”, kamionos nyelvvel élve is enyhén szólva zergeb*szta, ami annyit tesz, hogy kb egy kerékpárral el lehet férni az úton, de nagyobb járművel nem igazán. Első körben azt hittük, hogy valami mellékúton megyünk, de kiderült, hogy nem, tényleg az a „gyorsforgalmi” :). A reptér amúgy egy icipici mezőcske egy icipici épülettel, és pár légcsavaros géppel (na a repcsikhez nem értek). Kb. olyan hangulata van, mint a Göteborgi, vagy a Tamperei reptérnek, akik jártak arra, azok tudják miről beszélek. Amúgy bent nagyon kedvesen útbaigazítottak minket, mivel azért mentünk ki, hogy a BP-re tartó repülőkről érdeklődjünk. Van egy kicsi svájci légitársaság, ami innen küldi a repülőit szerte a világba, és egész meglepően baráti árakon, majdnem hogy fapados áron, úgyhogy majd valószínűleg velük fogok hazajárni annakidején. Reptér után elmentünk vásárolni, majd hazamentem.

Szerdán főztem egy hatalmas adag gulyáslevest (pontosabban gulyás alapú ragulevest) a terapeuta után (egyre jobban vannak szerencsére a kezeim, már alig-alig vannak fájdalmak, és a súlyzós terhelést is megkezdtük már). Tettem bele borsót, répát, pulykamellet, krumplit, hagymát, tejfölt, és persze Matyi féle afrikai erőspistával fogyasztottam. Mennyei lett.

Csütörtökön munka után csak pihengetés volt otthon.

Pénteken délután elbúcsúztattuk a spanyolországi Victor kollegánkat, aki két hónapot töltött nálunk, és aki jó alaposan bevezetett minket a platina egykristályok kémiájába :)
Este találkoztunk Sarah-val a „Nagy Lehetőségen”, mivel megint egyre jobb idő van, napközben 20-25 °C, bár estére azért lehűl már a levegő… Kiültünk a párkány szélére (alattunk a szakadék), és onnan szemléltük a várost meg a havas Alpokat a háttérben, pár üveg sörrel megspékelve. Este már igen csak hűvös volt az idő, úgyhogy jól jött, hogy készítettem egy jó adag, forró gyümölcsteát. Időközben becsatlakozott hozzánk Julcsi és Ulmas is. Hajnalban Julcsi hazament, mi pedig beültünk egy helyre a vasúthoz közel. Nem is volt vészesen drága (itt minden beülős hely vészesen drága), és a pénzünkért cserébe csatosüveges házi sört kaptunk, ami egészen finom volt, ahhoz képest, hogy svájci. :) A péntek esti móka után Ulmasnál aludtam, mivel elment az utolsó vonatom.

Szombaton bevásároltam délelőtt, majd otthon pihengettem, és felvettem egy új nótát.

Vasárnap főztem egy nagy adag bolognai spagettit, jó sok fokhagymával, olasz oregánóval, holland gouda sajttal. Szintén felvettem egy nótát, majd délután mivel gyönyörű idő volt, elmentem sétálni a botanikus kertbe. Ingyen be lehet menni, és nagyon szép. Az Aare partján van egy domboldalban, van benne minden, ami egy komolyabbnak tűnő botanikus kertbe kell, tavacska, pálmaház, mindenjó. Nagyon tetszett, úgyhogy majd szerintem ide vissza fogok járni gyakran (egész évben nyitva van). A séta után kiültem a Nagy Lehetőségre egy József Attila könyvvel a kezemben, majd este hazamentem.

A hétfő rengeteg munkával telt. Elmentem bevásárolni munka után, ahol egy rendkívül kedves fiatal magyar párral és a babájukkal találkoztam. Beszélgettünk egy jó fél órát, majd hazamentem. Az est, pihengetéssel (jól lefárasztott az első munkanap a héten) és beszélgetésekkel telt többnyire.

(A képekért köszönet Ulmasnak!)

Victor búcsúztatója

Állófogadás


Julcsi megint elemében volt, és úgy gondolta, hogy kitetovál :D


Kaptam egy svájci órát, ami naponta kétszer a pontos időt mutatja (csak jókor kell ránézni)

Julcsi és Sarah bújócskáznak :)

ÚrIsten :O

 

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése