2012 Július 11-13
mottó: "Legyen időd a boldogságra! Az idő nem gyorsforgalmi út a bölcső és a koporsó között, hanem parkolóhely a Nap alatt..."
No hát már két hete hogy dolgozom, el sem hiszem, hogy repül az idő. Fényképek továbbra sem készültek, mert az elmúlt pár napban is a munkára koncentráltam. Pár érdekes dolgot azért megosztanék. Minden péntek délután van egy megbeszélés az osztályon, ahol általában 2-3 ember adja elő, hogy épp hogy áll a kutatásaival, és a többiek ötletekkel-észrevételekkel próbálják segíteni a munkáját. Eléggé hasznos dolog, mert sok ötlet felmerül ilyenkor, ugyanakkor mindenki belelát mélyebben, hogy a többiek mivel is foglalatoskodnak. Amúgy a héten végig kőkemény labormunka volt. A másik számomra "fura" dolog ma kora délután történt, amikor az egyik "senior" kutató bejött hozzám, hogy tudnék e kicsit jönni segíteni. Kiderült, hogy havonta kb 1* az egész labort teljesen áttakarítjuk. Namármost a labor alapból úgy csillog villog, hogy bármikor mernék a földről enni, de havi 1* mégjobban csillivillivé varázsoljuk. Ilyenkor mindenki ott van, és takarít. Az összes szekrényt, összes polcot kívül-belül lemostuk, esetlegesen koszos edényeket elmostuk, elpakoltuk. Egyik indiai kollega kérdezte, hogy nálunk is így megy ez? Hát mondtam, hogy nem teljesen... Az egész csoport 1 emberként segített egymásnak, és fél óra alatt teljesen gyönyörűvé varázsoltuk, az amúgy is tisztaságtól ragyogó labort... Elvégre az elektrokémiához nem árt a tisztaság, meg amúgy is...
Este bevásároltam a hétvégére, mert ugye itt korlátozottak a hétvégi vásárlási lehetőségek, aztán holnapra tervezek egy mosást, meg takarítgatást, vasárnapra meg egy kisebb túrát, ha sütni fog a nap (holnapra esőt mondanak). Amúgy a liftről mesélek egy kicsit itt a házban, mert az is vicces (a tulaj bácsinál mondjuk nem viccesebb). Szóval ugye 20 emelet van. A lift cserébe nem áll meg mindenhol. A logikája valószínűleg az lehet, hogy pl engem felrepít pár másodperc alatt a 12-re (és egyet felballagok), és így mindenki mehet a dolgára... Eszembe szokott jutni Gavranték liftje a Népszínház utcában... Na amennyi idő alatt az fent van a harmadikon, addig itt már felértem és le is zuhanyoztam. Majd lesz egy bevásárlásról szóló bejegyzés is külön, mert ha valaki esetleg erre jár, annak hátha hasznos az infó.
Ja igen, péntek 13... Tegnap sikerült végre találnom egy benzinkutat, ahol a kompresszor képes nagyjából felfújni a bicóm kerekeit, aztán voltam vásárolni, és a bicóm gyönyörű lakatja valahogy elromlott... Nem tudom hogy sikerült, mert eléggé lehetetlen küldetés volt a zárat úgy tönkrevágni, de hát ez van. Ma reggel el is mentem egy záras sráchoz, aki megberhelte, szóval a kulcsot már bele lehetett tenni, csak éppen soha többet nem lehetett bezárni... Úgyhogy pár óráig lakat nélkül parkolt a cangám az egyetem előtt, aztán kiszaladtam a Migróba (helyi CBA) venni egy minimál díszlakatot. Amúgy itt a biciklik fele le sincs kötve, de szoktak vicces emberek lenni (múltkor egyik faluban a fiatalok úgy gondolták, hogy viccesek lesznek, és az éj leple alatt kb 100 biciklit felpakoltak a szomszéd ház tetejére), úgyhogy azért valami jelzés értékű zár nem árt.
No még a bankokról pár mondat. Ugye nem hiába mondják, hogy Svájc---bankok. Kedden ugye bementem számlát nyitni, ami pillanatok alatt nagyon kényelmes körülmények között, nagyon kedvesen meg is történt. Tegnap meg is kaptam a pin-kódomat levélben, ma meg már a bankkártyám is megérkezett... Azért van itt gyorsaság... Már csak pénz kell a kártyára... :)
Amúgy ez a hét a rengeteg meló mellett rengeteg mosolygással telt végre, és nagyon várom már a jövő hét nagy történéseit, főleg mivel sok tervem van már jövő hétre...
 |
| A vicces lift vicces megállói. E a földszint A a tető, U1 a pince. :) |
Amúgy ma beüzemeltem a gitárt szép halkan, és már szólt most este a blues... Főleg, mivel a hét történései után eléggé dalszerzős-versírós hangulat van, úgyhogy lehet holnap írok valamit... Most meg éppen Vlagyimir Viszockij-tól hallgatom a következő nótát:
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése