2012 November 9-11
mottó: „Valóban sokan csodálták a
keménysége és határozottsága miatt, de hova jutott? A teljes ürességbe. A
magányba…”
Péntek délelőtt Hien kollegina
megtartotta a doktori védésének a főpróbáját. A végső konklúzió
(sajnos) az lett, mint amit a blues zenészek mondogatnak olykor… „One more time”…
Aztán este a munka után lementünk a kollegákkal a játszótérre kiereszteni a
heti fáradtságot, pár sör társaságában. Éjfél körül hazaértem, de az utcáról meghallottam,
hogy a szomszéd épületben valami buli van, úgyhogy úgy gondoltam, hogyha „kicsi
a tét, a kedvem hupikék”, így tehát teljesen illegális módon ott folytattam az
est-reggel hátralevő részét. Összehaverkodtam az egyik főszervezővel (utólag megtudtam, hogy egy sangria partiba keveredtem), aki mellesleg
gitározgat is, és meg is egyeztünk, hogy én tanítgatom, cserébe ő meg beszél
velem spanyolul. Jó biznisz, a bartell itt is működik… Miután hazaértem
sikerült Gellért hegyi cimborákkal „összefutni” interneten, aminek az lett az
eredménye, hogy reggel 8ig beszélgettünk.
A szombat és a vasárnap az esőre és a fáradtságra való tekintettel többnyire pihenéssel telt, de azért vasárnap este felvettem két nótát a biztonság kedvéért, hogy ne mondhassam, hogy teljesen tétlenül telt a hétvége. Alább hallgathatóak:
Egy jó öreg csilláros gospel
feldolgozása:
És egy jó kis delta blues:
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése